Pannon TV - A bezdáni a legjobb paprika
A Magyar Gasztronómiai Egyesület legújabb tesztjén az őrölt paprikákat a következőképpen minősítették: avas, ehetetlen, fűrészpor ízű, savanyú, szemétbe való. A szakemberek a minőségét vizsgálták. Tizenkilenc magyarországi, szlovákiai és vajdasági paprikából csak hét volt értékelhető. A legjobb minősítést egy délvidéki, bezdáni termelő kapta.
A szakértők szerint a vajdasági fűszer minden kritériumnak megfelelt. A vizsgált magyar, szlovák és vajdasági paprikák közül a legtöbb viszont savanyú, avas és fűrészpor ízű volt. A teszt során 19 paprikát vizsgáltak ebből 12-t azonnal ki kellett zárni, mert ehetetlennek találták.
Molnár Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója: „Laboratóriumban is vizsgáltuk a paprikákat, ahol a színűket és a szemcse méretet vizsgálják, erre van törvényi előírás, és utána jött a legfontosabb az érzékszervi teszt. Amikor az ember megszagolja, színét megnézi, megkóstolja, zsírban feloldja.”
A teszt szerint a kézzel készített, termelői paprikák a legjobbak. Ezeket általában boltban nem árulják csak piacokon vagy maguktól a termelőknél lehet megvenni. Barna Györgyi: “Megmondom őszintén, hogy nem mindig a közértben veszem, hanem háztól veszem, mert ez biztosabb.”
Egy délvidéki üzemben állítják elő a teszt szerinti legjobb paprikát. A tulajdonos azt mondja, hogy a jó paprika titka, hogy minőségi alapanyagból készüljön. A Kiss család maga termeli a paprikát és nem használnak vegyszereket sem. Kiss György bezdáni termelő: “Amikor szedjük, 25-30 holdból leszedjük 70 százalékát, tehát az első érésű paprikát, és csak az egészségeset, ami tökéletesen be van pirosodva, a többit eladjuk vagy leszántjuk.”
A Magyar Gasztronómiai Egyesület rangsorában a vajdasági paprikát, egy szegedi és egy paksi termelő terméke követi.
A teljes cikk itt olvasható el
Hét Nap - A bezdáni paprika híre
A Kiss-paprika az idei év legjobb magyar őrleménye — A fűszerpaprika Közép-Amerikából származik. Hazánkban Vidékünkön az 1500-as évek végétől kezd ismertté válni, szélesebb körben azonban csak a XVIII-XIX. század fordulóján terjedt el. Kezdetben a pirospaprikát mint a magyar étkek jellegzetes fűszerét Magyarország egész területén termesztették. Az 1831. évi kolerajárvány idején „biofegyver"-ként vetették be, és a járvány elmúltával a háztáji gazdaságokban, kertekben is elkezdték termeszteni.
Nem hiába nevezik magyar fűszernek, hiszen konyhánkat el sem tudnánk képzelni nélküle — a legjobb magyaros ételeink étvágygerjesztő színüket, jellegzetes ízüket az őrölt pirospaprikától kapják. Sajátos hungarikumunk sokoldalú felhasználhatósága, természetes festékanyagai, kellemes íz- és aromaanyaga, nagymennyiségű C-vitamin-tartalma folytán egyike azoknak a terméknek, amelyek mind minőségben, mennyiségben, mind pedig árában meghatározók a világpiacon. Éppen ezért az idén nyáron Magyarországon megszervezték a fűszerpaprika tesztelését. Boltokból, bevásárlóközpontokból gyűjtöttek be mintát, de piacon árusító kistermelőtől, valamint határon túlról is vásároltak terméket. A tizenkilenc paprikamintából végül csak hét volt értékelhető. A kizárt fűszereknek nemcsak hogy nem megfelelő a minőségük, hanem még tönkre is teszik az ételt, amibe belekerülnek, mert keserű, avas, használhatatlan anyagok. A vakteszten áteső minták számozott borospoharakban, minden jelölés nélkül kerültek a tesztelők elé. Éppen ezért volt meglepő, hogy az ismert kalocsai és szegedi fűszerpaprika-feldolgozó ipar termékei még az értékelhetőség szintjét sem érték el, az első helyezést viszont egy délvidéki kisvállalkozó, a bezdáni Kiss paprikaüzem kapta. Kiss György paprikája a bezdáni Pikec csárda révén jutott el a minőségteszt szervezőihez. A Kiss család ismert, régi termelő a környéken, és napjainkban már nem is György, hanem a fia, Csaba irányítja a gazdaságot. Az őrlemény a Horgosi 2-es és a Horgosi 6-os nevű paprikából áll. Kissék terménye kimagaslott a mezőnyből. Az értékelés szerint az őrlés nagyon finom, az illata tiszta, gyümölcsös-ásványos, az íze nagyon érett, telt. A sütőtök aromája is jelen van benne. Sokadik kóstoláskor túlérettnek tűnik, ám ennek ellenére is megnyerte a tesztet.
Amikor november elején felkeresett bennünket a Magyar Nemzet újságírónője, hogy bemutassa vállalkozásunkat és a jó minőségű paprika előállításának titka iránt érdeklődött, akkor értesültünk tőle, hogy a magyar konyha elmaradhatatlan fűszerének, a pirospaprikának az idei minőségvizsgálatán a miénk bizonyult a legjobbnak. Úgy tűnhet, hogy egyik napról a másikra váltunk népszerűvé, valójában azonban 23 év kemény munkája van ebben az eredményben — mondja a vállalkozást 1989-ben elindító Kiss György, aki addig a bezdáni termelőszövetkezet gépparkjának mechanikusa volt. Feleségével, Máriával kezdetben csupán fél holdon termelt paprikát, miközben magyar szakkönyvekből igyekeztek megtanulni a paprikatermesztés csínját-bínját. Miután fia, Csaba és menye, Valéria is bekapcsolódott a vállalkozásba, növelték a vetésterületet is. Ma már mintegy százötven hektár termőföldön gazdálkodnak, és paprikán kívül búzát és szóját is termelnek, a fűszernövény ugyanis csak minden negyedik évben ültethető ugyanarra a területre. A termelést idővel teljes egészében Csaba vette át, György a munka koordinálását, az évente hatvan-hetven szezonmunkás foglalkoztatásának irányítását vállalta, Valéria pedig az értékesítést végzi. A terméket otthonról adják el. A kereslet az általuk megtermelt mennyiséghez mérten kielégítő. Megrendelés érkezik távolabbról is, Baranya különböző településeire, Eszékre, Bajára, Belgrádba gyorspostával naponta küldenek termékcsomagot. Jelentkezett már olyan személy is, aki nagyban felvásárolná tőlük az őrölt paprikát, de annak a minősége már nem biztos, hogy a vállalkozásuk jó hírét növelné. Ez azonban nem elhanyagolható szempont, hiszen éppen a napokban szállítottak egy csomaggal Angliába, ahonnan azt a visszajelzést kapták, hogy annyira finom a bezdáni paprika, hogy csak ünnepnapokon használnak belőle. A jó minőségű termék titka szerintük a kiváló nyersanyag. A termelésre kell tehát nagy gondot fordítani, ezért a műtrágyán kívül más vegyszert nem használnak. Gyomirtó szerek vásárlása helyett inkább idénymunkásokat fogadnak kapálásra. Meggyőződésük, hogy ez is hozzájárul a minél jobb paprikaterméshez, akárcsak az öntözés. A paprikaszedést, majd az előszárítást követő csumázást ugyancsak kézzel végzik. Ezáltal drágább ugyan a termék, de a minősége jobb.
A különféle elképzelések érvényesítéséből eredő nemzedékek közötti vita persze a Kiss-paprikafeldolgozót sem kerüli el.
A fiammal állandóan vitában vagyunk, de talán éppen ez visz bennünket előre. Ha majd úgy látom, hogy neki többször van igaza, mint nekem, akkor kénytelen leszek visszavonulni — mondja nevetve Kiss György, aki ahhoz szokott, hogy a régi, öreg gépeket újítsa fel, alakítsa át és állítsa munkába, ezzel szemben Csaba az interneten azonnal használható gépeket talál. Az is gondot okoz, hogy növelni kellene a földterületet, lassan ugyanis nem tudják betartani a paprika vetésterülete négyévenkénti változtatásának szabályát, de már nem nagyon lehet termőföldhöz jutni. A települések kezdik megérezni annak hátrányát, hogy a szövetkezeti birtokokat nem helybélieknek adták el, hiszen így a színházépületek sem a művelődési életet szolgálják. A helybéli termelő viszont nemcsak támogatta volna a művelődési életet, hanem arra is törekedne, hogy minél több helybélit foglalkoztasson, mert — mint Kiss György mondta — a minőségi pirospaprika előállításán kívül annak örülnek a legjobban, hogy munkát adhatnak az embereknek, és ezzel segíthetik őket.
A teljes cikk itt olvasható el
HVG - A paprikateszt végeredménye: 1. Kiss György paprikája (Bezdán)
Egy délvidéki paprika kapta a legjobb minősítést a Magyar Gasztronómiai Egyesülettől. A piacon emellett nagyon sok a keserű és avas termék.
Avas, ehetetlen, fűrészpor ízű, savanyú, szemétbe való – ezek a minősítések olvashatóak a Magyar Gasztronómiai Egyesület őrölt paprikák minőségét vizsgáló őszi tesztjének eredményei között. A nemrég nyilvánosságra hozott elemzés szerint tizenkilenc magyarországi, szlovákiai és vajdasági paprikából csak hét volt értékelhető. A legjobb minősítést egy délvidéki, bezdáni termelő, Kiss György paprikája kapta - olvasható a hirado.hu honlapján.
Az egyesület közlése szerint a magyar konyha megingathatatlan alapját képező, de a kereskedelemben igen kétes minőségben hozzáférhető fűszer tesztjét hónapokig szervezték. Beszereztek kommersz termékeket ABC-kből, szupermarketekből, vettek piacon kistermelőit, kaptak kéz alól és határon túlról. Így jött össze a vizsgálatra a tizenkilenc paprika.
A teszt során laboratóriumban megmérték a minták szemcsefinomságát és színanyagtartalmát, valamint a vizsgálat része volt a kóstolás is. A vakteszthez a minták számozott borospoharakban, minden egyéb jelölés nélkül kerültek a bírálók elé. Az egyesület szerint az eredmény igen lehangoló lett: a tizenkilenc mintából tizenkettőt, a boltiak túlnyomó többségét azonnal ki kellett zárni: keserű, avas, használhatatlan anyagoknak bizonyultak.
Az egyesület szerint a magyar élelmiszeripar leghíresebb, legtöbbre tartott terméke ma gyakorlatilag nem kapható megfelelő minőségben. A kizárt fűszerek nem egyszerűen nem megfelelő minőségűek, de tönkreteszik az ételt is, amibe belekerülnek – olvasható a vizsgálat eredményének értékelésében.
A paprikateszt végeredménye
- 1. Kiss György paprikája (Bezdán)
- 2. Rubin Szegedi
- 3. Pákay Mária, Paks
- 4. Kasnyánszki János, Jászberény
- 5. Martinkó István, Kiskőrös
- 6. Maspoma, Szlovákia
- 7. Hódiné, Szeged-Szentmihály
A többi paprikamintát a bírálók értékelhetetlennek nyilvánították.
Kiss György gazdálkodó a Magyar Rádió Hajnal-tájban című műsorában elmondta, igencsak meglepődött, amikor megtudta, hogy utcahosszal az ő terméke nyerte a versenyt. Kiss György szerint a jó őrölt paprika titka, hogy jó legyen a nyersanyag. A gazdálkodó cége, amely csak saját termelésű paprikákat szárít le, 25-30 holdon termeszti a növényt, és csak az érett, egészséges, mély piros paprikákat, a termés mintegy 70 százalékát szedik le. A maradék fűszeralapanyagot leadják a nagyvállalatoknak, illetve ha erre nincs lehetőség, akkor beszántják a földön hagyott paprikát.
A teljes cikk itt olvasható el
Magyar Szó - A Kiss-paprika a legjobb
A Magyar Gasztronómiai Egyesület őszi fűszerpaprika-tesztjén 19 mintát vizsgáltak be. Volt közöttük a magyarországin kívül szlovákiai és vajdasági termék is. A vizsgálatok eredménye szerint Kiss György bezdáni paprikája utcahosszal hagyta le a többit. Az egyesület szerint hét csomag paprika értékelhetetlen volt. A minősítésben ez áll : „avas, ehetetlen, fűrészpor ízű, savanyú, szemétbe való.”
Hogy mitől jó, illetve a legjobb a bezdáni Kiss-paprika, azt magától a termelőtől kérdeztük. Kisséknél már vége a paprikaidénynek. Szeptember első napjaitól november 15-ig nagyüzemben folyt a munka. Mint Kiss Gyögy elmondta, 25–30 holdon termesztenek fűszerpaprikát, és amikor megindul a munka, akkor egy időben 70–80 napszámos is dolgozik náluk. 30–40-en szedik a paprikát, hozzávetőlegesen ennyien csumázzák és ezenfelül három műszakban a férfiak a szárítóban dolgoznak.
Itt folyik az őrlés
– Jó alapanyag nélkül nincs jó őrlemény – mondja a gazda. Mi a termesztésre is nagyon odafigyelünk és a folyamat végéig külön gonddal kísérjük a termelést. Először is nem használunk semmilyen vegyszert. Kapálással irtjuk a gyomot a földből. Legalább háromszor, négyszer megöntözzük. Azután a szedésnél is oda kell figyelni, mert csak az első érésű, egészséges és szép piros paprikákat szedjük le. Ez általában a termés 70 százaléka. A félérett meg zöld paprikákat vagy eladjuk, ha tudjuk, vagy visszaszántjuk a földbe – meséli György.
Kiss György
Műanyag hálóból készült zsákokban történik az előszárítás. Az udvaron egyforma boxokban szárad a paprika 3-4 hétig, majd ezt követően az asszonyok újra minden paprikát kezükbe vesznek és kicsumázzák. Így kerül azután szárítóba a termés.
Hatalmas tepsik sorakoznak egymás felett, s vékony rétegben kerül rájuk a paprika. György és fia, Csaba együtt építették meg a szárítót. Ez költségkímélő megoldás volt, mondja, mert egyébként hitelt kellett volna felvenni, de manapság, aki csak tud, meneküljön az efféle megoldástól.
Maguk őrlik meg a kiszárított paprikát. A daráló 120 kilogramm paprikát képes megőrölni egy óra alatt. Ott jártunkkor a rendkívül szép színű, már megőrölt paprikát öntözte az egyik munkás a garatba. György kérdésünkre elmondta, azt a paprikát eresztik át kétszer a darálón, amely még szerinte nem teljesen homogén őrlemény.
A Magyar Gasztronómiai Egyesület elismeréséről kérdezem. György azt sem tudja, hogyan jutott a tavalyi paprikából származó mintája az egyesület elé, meg azt sem tudta, hogy végül is ők lettek a nyertesek. Az interneten futott rá a hírre, aztán egy magyarországi újságíró hívta fel telefonon, s csak később beszélt az egyesület elnökével.
A csomagolás
– Mi a paprikánkat úgymond a háztól adjuk el. Ha itt Bezdánban meghúzunk egy 100 kilométeres kört, akkor azon belül nagyon sok helyen megtalálható a paprikánk. Vannak hentesboltok, éttermek, amelyek lefoglalják a számukra szükséges éves mennyiséget, mert csak ezzel a paprikával szeretnek dolgozni, főzni. Vannak vásárlóink Magyarországon, Horvátországban, sőt eljutott a paprikánk Kanadába és Németországba is – meséli György.
Amíg beszélgetünk, két fiatalember érkezik. Látszik rajtuk, hogy járatosak a házban. Az egyik elővesz egy noteszt és irkál valamit. György adja a magyarázatot:
– Sok helyre gyorspostával küldjük a paprikát. Most éppen Újvidékre meg Péterrévére viszik a csomagunkat.
György azt mondja, soha sem reklámozta a paprikáját, eddig a termék volt önmaga reklámja, a szájhagyomány útján terjedt a jó híre, csak most, a magyarországi elismerés után jönnek az újságírók és érdeklődnek.
György 20 évvel ezelőtt kezdett el fűszerpaprikát termelni. Akkor, amilyen szakkönyv a kezébe került, hazai vagy magyarországi kiadású, mind beszerezte, és amit csak meg lehetett tanulni a szakmáról, azt megtanulta. Most fiával együtt vezetik a gazdaságot. S ha a kedves Olvasó azt kérdezi, azért mégis hogyan lehet hozzájutni Kissék csodapaprikájához, hát boltban nem árulják. Fel kell őket keresni Bezdánban. A Nova utca 87 szám alatti ház előtt egy reklámtábla igazítja útba az idegent.